Talán ma is érdekesek lehetnek a környékünkkel kapcsolatos régi híradások, érdekességek… – mint például ez, amely a Márkushegyi Bányaüzemmel foglalkozik:
FOLYTATÁS! A cikk első részét ugyanebben a rovatunkban – “Színes” – olvashatják – a szerk.)
“Márkushegy, 1978
ÚJ BÁNYA LÉTESÜL
… “Vályogvetők”
Vas László, az épülő bánya felelős műszaki vezetője bányamérnök. Tatabányán csillésként kezdte, dédnagyapja Salgótarjánban nagyapja apja Tatabányán dolgozott. “Körülbelül száz éve a bánya határozza meg az életünket…” – mondja.
– 1976 januárja az első emlékezetes dátum. Negyven emberből állt a stáb. Kézi jövesztéssel, vállon, kézben, kisvasúttal hordva az anyagot, földet, kezdtük meg az építést. Mínusz 20 fokban, embertelen körülmények között. Ránkfagyott a sáros ruha. “Vályogvetők vagytok ti, nem aknamélyítők…” – mondták a környékbeliek. Nem figyeltünk rájuk, dolgoztunk vizes homokban, nehezen kezelhető kőzetben, építettük a vasbeton alagutat…
’’Méterben számolunk…”
– Oroszlányból, Tatabányáról verbuválódott a mag, az elővájár-csapatokból, a legkülönbözőbb aknákból. Aztán jöttek hozzájuk a fiatalok – visszajöttek gyárból, szövetkezettől, mezőgazdaságból… Csupa “leszármazott” bányászgyerek. Az apjuktól, nagyapjuktól egyebet sem hallottak otthon, mint hogy milyen nehéz, milyen szép munka ez. Az agyukba ivódott, kitörölhetetlenül és – ahogy alkalom adódott, visszajöttek.
Elkezdődhetett a tulajdonképpeni lejtakna építése. Olyan hosszban, amilyenben Magyarországon hasonló még nem épült. Megérkezett az elővájó gép is. Csaknem két kilométerre jutottak azóta az aknamélyítők ezzel a géppel. A tervek szerint 1979 március 1-én találkoznak tehát a függőleges aknaépítőivel.
Mekkora készlet, mennyi szén az a bizonyos 43 millió tonna?
Napi 600 vagon körüli termeléssel számolnak: ez kétszerese annak, amit ma a legmodernebb magyar bányák tudnak”. 30-35 évig kaphat tehát innen szenet a Bicskei Hőerőmű.”
Forrás: Library.hungaricana.hu/ Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám) / 1978-11-01 / 21. szám
(A bánya létrejöttén, aztán a termelésben természetesen sok környékbeli (pusztavámi, bokodi, móri, stb…) is dolgozott, nem csak a fenti cikkben említett településekből érkeztek. – A szerk)
Kiemelések tőlem – a szerk
